Tóth Zsuzsanna készített egy remek összefoglalót a weblap készítés anomáliáiról, egészen pontosan a kezdetekről: a sitebuilder, a grafikus és a projekt menedzser feladatairól, fontosságáról szólnak a megkérdezett kollégák. Ezen cikk ajánló azon apropóból kerül fel ezen blogra, mert jómagam is köztük vagyok a válaszolóknak. 
Olvassátok el mindenképpen a teljes cikket is, de itt külön közzéteszem a saját válaszaimat is:
Mi a leggyakoribb hiba a designerektől sitebuildra érkező forrásokban?
Többször megesett, hogy olyan grafikai elemek, logók is kerültek az arculatba, amelyek aztán hasznavehetetlennek bizonyultak és az adott elem kivétele után a design összhatása is romlott. Konkrét példával élve, pl. betett egy szép nagy Twitter logót – mert miért ne, az most trendi -, de a weblap megrendelője nem igazán szeretett volna csiripelni, ezért teljességgel feleslegessé vált ez az elem.
Aztán vannak olyan esetek, amikor a designer megalkotja a szeleteket is a grafikai állományban. Ez többnyire jó, de vannak olyan esetek is, amikor a HTML + CSS logikus felépítésétől teljesen elütő módon képzeli el a grafikus a szeleteket: pl. egy szeletre vesz kattintható és nem kattintható elemeket, színátmenetet összetesz fix elemmel, stb.
Az is szokott galibát okozni, ha a designer egyedi betűtípusokat használ. Tudvalevő, hogy az ilyeneket a weblapon szövegként lehetetlen megjeleníteni, hiszen nem tudhatjuk, hogy ki milyen betűtípus készlettel látogatja a weboldalt. Megoldás lehet, hogy az egyedi betűtípusokat képként hagyjuk az oldalban (persze csak a fontosabbakat, a szövegeket orbitális hiba lenne így hagyni) – de ekkor meg jön a SEO szaki, aki érthető okokból mindent szövegesen szeretne látni.
Szerinted hogyan lehetne javítani a designer – sitebuilder – fejlesztő kommunikáción?
Egyrészt a legszerencsésebb, ha ezen személyek már régebb óta ismerik egymást, egymás munkamódszereit. Az sem árt, ha mindegyikük elérhető rövid időn belül. Sokszor az akadályozza a munkát, hogy egy-egy rövid kérdésre, kérésre a másiktól hosszú idő múlva érkezik meg a válasz. Mégis, azt mondom, hogy mivel a legtöbb esetben a megrendelő mondja ki a végső szót, az sem árt, ha egy-egy fontosabb lépés előtt mindhárman azonos véleményre jutnak és ezt képviselik a weblap tulajdonosa felé.
Sokszor előfordul, hogy a tervek nincsenek köszönőviszonyban sem a kész honlappal. neked mi a tapasztalatod, min csúszik ez el?
Tapasztalatom az, hogy a probléma forrása a designer és a sitebuilder részéről is keresendő.
Egyrészt, bizonyos designereknek fogalma sincs a weblapokról (sok olyan grafikussal találkoztam, aki pl. a nyomdaiparból, offline grafikai stúdióból érkezett, vagy épp a megrendelő haverja és ezért ő rajzolja meg a honlapot), ezért olyan átmeneteket, egymásba olvadásokat és egyéb látványos, de amúgy HTML+CSS segítségével igen nehezen megvalósítható elemeket tervez, amelyek aztán azt eredményezik, hogy elég erősen megizzad a sitebuilder, mire valami hasonlót kap, mint amit a terveken elképzelt a grafikus; és a böngészők közti kompatibilitásról még nem is beszéltem.
Aztán persze gyakori az is, hogy a sitebuilder hanyagságból, vagy épp oda nem figyelés miatt, de leginkább a “művészlélek” hiánya miatt lehagy fontos elemeket, egy-egy lekerekítést, kis vonalat – amitől a weboldal már máshogy néz ki és ezt a grafikus rögtön kiszúrja, míg esetleg a sitebuilder csak legyint, hogy “az nem is annyira fontos”. Pedig hogyne lenne fontos …
Mi az amitől könnyebb és gördülékenyebb lenne a munkád?
A grafikus ismerje legalább alap szinten a weboldalak felépítését, a megvalósíthatóság határait és ennek megfelelő tervet tegyen le az asztalra.
A megrendelői oldalnak inkább nem is mondanék túl sokmindent, de egyet biztos üzennék: az egyszerűbb néha sokkal jobb és használhatóbb.
Én úgy látom a sitebuild lassan tényleg egy külön szakmává válik és a jó sitebuilder nagyon keresett. mit mondanál annak aki ezt az ágat választja, mik a piaci követelmények jelenleg?
Valóban, külön szakmává válik, mert a megrendelők egyre igényesebb grafikát szeretnének, ugyanakkor a grafikus munkáját látva még azt mondja a megrendelő, hogy “igen, látom, hogy jó lesz”, de aztán jön a sitebuilder, aki összerakja a weboldal sablont a grafika alapján – a megrendelő itt már elveszti a fonalat, mert ugye ez már a weblap készítés kevésbé látványos része kívülről, s jönnek a kérések, hogy akkor ugyanezért a pénzért még a sitebuilder(!) fejlessze le a weblap motort, a blogot, a képgalériát, stb. Magyarán ahogy a designer és a sitebuilder egyre inkább külön szakmává válik, úgy a sitebuilder és a fejlesztő egyre inkább ugyanazon személy lesz.
A fentieket látva és tapasztalva az új kollégáknak csakis azt tudom tanácsolni, hogy folyamatosan fejlesszék magukat, értsenek egy kicsit a grafikai programokhoz is, de adott esetben a PHP látványától se riadjanak el.
Szintén a találati listánál vettem észre, hogy a lapozó füleknél nem egyértelmű, hogy összesen hány oldalnyi találat van. 1-3-ig látunk találatokat, aztán a Következő gombra kattintva mindig újabb és újabb oldalak tárulnak fel. Az alábbi képen jól látható, hogy ha innen szeretnék visszajutni az 1. oldalra, az igen nehézkes volna.
