Sok kérdés szegeződött nekem, hogy most akkor miért írja a Google két l-el a nevét, amikor eddig egy ilyen betű szerepelt benne?
Nos, a válasz nagyon egyszerű: azok ott nem l-betűk, hanem római számok, mégpedig 1-esek. Két darab 1-es. Azaz a mai napon 11 éves a Google 🙂
Túl elcsépelt lenne a “boldog születésnapot”, ezért csak annyit mondok: csak így tovább!
A Google Webmesterek/Oldalgazdák Súgója szeptember 15-én viszonylag sok oldalon frissült, aktualizálódott. Ez a dátum hozott egy újítást is, mégpedig az egyre gyakrabban előforduló paraméteres/dinamikus weboldalak kapcsán.
Egyre többször adódik, hogy dinamikus weboldalt készítsünk és ezek egyik velejárója a paraméter is (pl. index.php?site=alap&id=23). Sokszor ezeket a paramétereket címkézésre, rendezésre, vagy más egyéb olyan dologra használjuk, ahol a tartalom lényegében nem változik (az előző példánál maradva az index.php?site=zold&id=23 oldal tartalmában nem változott, ugyanúgy a 23-as id-jű lapot hívjuk be, csak épp zöld háttérszínnel), csak mi szeretnénk a felhasználó számára valamilyen szintű kényelmet biztosítani azzal, hogy a tartalmakat többféle úton-módon, kinézettel, címkével, … is elérhetővé tesszük számukra. Természetesen ezzel semmi baj sincs, egészen addig, amíg a keresők ezt nem vélik tartalom duplikálásnak.
Érdemes megemlíteni, hogy a három nagy (Microsoft Bing, Yahoo, Google) megállapodása alapján mindhárom kereső ismeri a canonical teget, amellyel pontosan meghatározható, hogy mely tartalom az eredeti, még ha azt több másik címről is elérhetővé tettük.
Most egy másik lehetőséget is biztosít a Google a webmesterek számára, hogy pontosabban is meghatározhassák, hogy mely paraméterek alatt elérhető tartalmak indexelhetőek és melyek nem (melyik szolgálja esetleg a sorba rendezést, vagy címkéket, stb). A Webmestereszközök felületén belül a Webhely-konfiguráció > Beállítások > Paraméterek kezelése címszó alatt paraméterek szerint egyenként meghatározható, hogy ne kövesse (feltérképezze) a kereső robot az aktuális paraméterrel rendelkező webcímeket. Segítségünkre szolgál, hogy a felületen a honlapunkon használt paraméterek is megjelennek, így akár rögtön eszünkbe is juthatnak a megfelelő nevek. Ilyesformán jelenleg 15 feltétel adható meg. A hivatalos súgó oldal.
Hogy ne csak mindig a Google-ről legyen szó, a Yahoo hasonló megoldásáról is ejtenék pár szót. A Site Explorerbe való belépés után ha még nem adtad hozzá a listához (My Sites) a weboldalad, akkor tedd meg, majd a “Dynamic URLs” fülön adhatóak meg a paraméterek. A beállítás után a Yahoo robotjai átvizsgálják a weboldalt, majd automatikusan intézkednek az általunk megadottaknak megfelelően. A hivatalos súgó oldal.
A Pályázati Figyelőt böngészgetve lettem figyelmes pár jól csengő és természetesen engem szakmai szempontból is érdeklő pályázatra. Linkelni egyikre sem fogok, de a mai napon legalább öt olyan pályázat is megtalálható a felületen, amelyről ezen cikk szól. Ilyen és hasonló címmel hirdetnek pályázatot a jólelkű szolgáltatásukat a rászorulók számára pályázatként való eladására számító vállalkozások: “Vállalkozások Interneten való megjelenésének támogatása“, “Mikro-, kis- és középvállalkozások arculati és webes megjelenésének támogatása“, “CsabaInformatika PÁLYÁZATA“…
Érdemes végigolvasni a cikket, mert a végén kiderül, hogy hogy is jön képbe a sokak által ismert ökölvívó bajnok hölgy.
A bevezetőben igen szívhez szólóan ecsetelik a pályázat nagyszerűségét: “A pályázat célja a vállalkozások, egyéni vállalkozók interneten való megjelenésének támogatása, illetve teljes körű ügyintézése, fenntartása. Ennek keretében a nyertesek saját domain név regisztrációban, egyedi webes megjelenés elkészítésében, folyamatos frissítésében és karbantartásában részesülnek.”
Aztán természetesen a legkülönbözőbb díjakat akasztják le az informatikában járatlan, de az internetes megjelenésben bízó többnyire rászoruló ügyfelektől: regisztrációs díj 40.000 Ft, aztán a “támogatott” ezen felül vállalja, hogy két éven keresztül havi 6000 Ft + ÁFA díjat fizet, fenntartási díjként, … és még sorolhatnám a nagyszerű ajánlatok egyéb pénzügyi feltételeit. (Ha ez nem lenne túl kedvező ajánlat, van ahol “csak” 7000 Ft a regisztrációs díj, de utána öt évig 6000 Ft + ÁFA / hó a “fenntartási díj”.)
Számoljunk csak kicsit utána! Egyszeri 40.000 Ft, aztán még 180.000 Ft a “fenntartási díj” két évre, mindezt olyan feltételekkel, hogy kapunk 300mb tárhelyet egy domain névvel, illetve a honlapunk tartalma a szerződés szerint mindösszesen 4-5 menüpontból állhat. Aztán persze, ha ennél többet akarunk, akkor az “külön megállapodás szerint nagyon kedvezményesen megoldható“.
Sajnos a fenti adatok valósak, a pályázatokból lettek összeollózva; a pályázaton való nyerési esélyünk is igen magas, hiszen “a pályázaton minden szabályosan beérkező pályázatot támogatnak” és “a pályázási lehetőség folyamatos“.
Érdekes megfigyelni azt is, hogy közel azonos, sőt néhol teljesen megegyező szövegezéssel mennek ki ezek a pályázati kiírások üzleti ajánlatok, de a meghirdető teljesen más. Néhol egy fantázia stúdió, néhol egy Kft., néhol pedig magánszemély hirdeti az “igen kedvező áru” honlapot. Ja, és mindenhol kritérium, hogy az elkészült weboldal alján szerepeljen a készítő neve: SEO szempontból sem utolsó dolog ez… Húzzunk le minél több bőrt a rászoruló vállalkozásoktól.
Slusszpoénként érdemes megemlíteni, hogy van olyan pályázatkiíró, amely extrás tárhelyen tartja saját honlapját és referenciaként olyan CWI-s honlapcímet ad meg, amely már nem is létezik (persze már maga a CWI sem létezik…).
És hogy miért említettem a címben dr. Csábi Bettina többszörös profi ökölvívó bajnokunkat? Az egyik ilyen pályázati kiíró nem más, mint … inkább beszéljenek a tények: “A Dream-Food Kft. 2006 évben alakult családi vállalkozásként. Alapítója dr. Csábi Bettina többszörös profi ökölvívó világbajnokunk, és édesanyja.” (Megjegyezendő, hogy a fenti árak és struktúrák nem az ő ajánlatukból lettek kiollózva. Az ő “extra csomagban” hirdetett ajánlatuk többek között 60.000 Ft egyszeri költség mellett 15.000 Ft + ÁFA regisztrációs költséget és két éven keresztül 8000 Ft + ÁFA / hó megfizetését tartalmazza. Mindezért 300 mb tárhelyet, egy .hu domaint, “kisarculatot”, 15x10mb-os e-mail postafiókot, valamint egy tetszőleges számú menüponttal rendelkező weboldalt kapunk, amire még YouTube videók beillesztését is vállalják. 318.750 Ft-ért ez kedvező pályázati ajánlat, nem?)
Fontos figyelembe venni, hogy természetesen nem az üzleti ajánlatok milyenségével, árazásával van a bajom, mindenki úgy adja el a termékét / szolgáltatását, ahogy tudja és amennyire azt a jó erkölcse megengedi. Csak arra kérek mindenkit, hogy ne pályázatként, rászorulók (magánszemélyek, egyszemélyes vállalkozások, kis és középvállalkozások) jóhiszeműségében bízva próbáljanak már meggazdagodni!
Általában a külső linkek hasznosak és minden valamirevaló webmester arra törekszik, hogy minél több helyről linkeljék a weboldalát. Ez hasznos a keresőknek, de az egyszeri szörföző is könnyebben juthat el a mi oldalunkra egy másikról.
Mégis, van amikor gondot okoz egy-egy ilyen külső linkelés, igaz, nem túl általános probléma ez, de előfordulhat azért, hogy szükségünk lesz rá. Mire is gondolok? Ha pl. egy pornó, vagy warez oldal helyez el linket ránk a saját honlapján, de talán nem is kell ennyire messzi menni, lehet, hogy egy tartalom másoló weboldal helyez el linket ránk – egyrészt ez az oldal büntetésben is lehet a Google szemében, másrészt nem biztos, hogy egy ilyen oldalon szeretnénk viszontlátni linkünket.
Lássuk, mit tehetünk az ügyben. Sajnos nem sokat, de amit igen, arról az alábbiakban szólok. Általában a webmaster@domain.com, vagy az abuse@domain.com e-mail cím működni szokott, érdemes ilyen címekre írni problémánkkal.
Érdemes a domain alapján rákeresni a tulajra, hátha találunk valamilyen e-mail címet, kontaktot. Magyar weboldal esetében a domain.hu segíthet, külföldi esetében a whois.com.
A .htaccess is segíthet, ha a deny from IP CÍM bekerül a fájlba. Az IP cím a hivatkozó weboldal címe legyen, de lehet akár a külföldi ország azonosítója is.
Sajnos más technikai megoldás nem nagyon akad arra, hogy eltávolíttassuk a nem kívánatos linket, de ha a fentiek közül akár már csak eggyel is sikerrel járunk, a probléma megoldódott.
Nem kerül pénzbe. Körülbelül itt ki is fulladt azon előnyök felsorolása, amely az ingyenes tárhelyeket jellemzik.
Egyre több webmester regisztrálja az ingyenes tárhelyen hosztingolt honlapját a Google Webmester Eszközökbe. Ennek folytán gyakorta merül fel kérdésként a Webmester Súgócsoportban, hogy miért nem tudja igazolni a webhely tulajdonjogát. Nos,
Sok webhely tulajdonos bízik abban, hogy a webhelyen található e-mailes üzenetküldő form segítségével megkapja majd a neki küldött e-maileket. Az egy dolog, hogy sok helyen a mail() függvény (a levelek kiküldését biztosító függvény) le van tiltva, a másik probléma az szokott lenni, hogy a kiküldhető levelek száma korlátozott (így ha egy nap túllépték a korlátot, úgy a többi levél már nem érkezik meg), vagy épp valamiféle hiba miatt a levél meg sem érkezik a címzetthez.
A webmesterek állandó problémája, hogy hogyan is telepítsenek egy működő Drupal, Joomla, vagy épp WordPress alapú honlapot – hogy csak a legnépszerűbbeket említsem. Letiltott funkciók, .htaccess tiltása, akadozó mysql kapcsolat nehezítik a telepítést, üzemeltetést.
Az ügyfélszolgálat hiánya szintén gond szokott lenni.
Sok ingyenes tárhely biztosít ma már domain regisztrációt. Sajnos a saját domaines honlapoknál sem biztosított a Webmester Eszközökbe való regisztráció, hiszen ugyanazon szerverbeállítások vonatkoznak rájuk is. Sőt, a legtöbb esetben a felesleges framek is ott maradnak a forráskódban, csak 0px-elesre veszik, vagy más módszerrel a böngészőben való megjelenítésnél eltüntetik. Magyarán mégsem teljesen a webmester felügyeli azt, hogy mi is történik a honlap forráskódjával.
Érdemes szót ejteni a biztonságról is, tapasztalataink szerint a legtöbb fertőzött webhely ilyen szolgáltatón található, hiszen nem biztosított az alapvető védelem kiépítése (.htaccess, .ftpaccess feltöltésének lehetősége, biztonságos FTP kapcsolat, stb).
Legvégül pedig talán megemlítenem sem kell: reklámot kapunk pop-uként, vagy a felső sávba. Azt pedig valljuk be, egy üzleti honlapnál nem túl meggyőző, ha azt látja a megrendelő, hogy havi egy pizza árát nem tudja/akarja a cég internetes megjelenésére áldozni, hanem reklámokkal és más egyéb megoldásokkal teszi kiszolgáltatottá a látogatóját, potenciális megrendelőjét. A cegnev@freemail.hu-s e-mail hivatalos céges e-mail megítéléséről pedig ne is beszéljünk.
Természetesen, akinek nem inge, ne vegye magára, – gondolok itt a tárhelyszolgáltatókra; de cégeknek, vállalkozásoknak mindenképpen javasolt arra áldozni, hogy milyen képet mutat magáról az interneten. Hiszen, az irodát sem plakátoljuk ki mindenféle izgő-mozgó reklámmal, igénytelen megoldásokkal.
Tóth Zsuzsanna készített egy remek összefoglalót a weblap készítés anomáliáiról, egészen pontosan a kezdetekről: a sitebuilder, a grafikus és a projekt menedzser feladatairól, fontosságáról szólnak a megkérdezett kollégák. Ezen cikk ajánló azon apropóból kerül fel ezen blogra, mert jómagam is köztük vagyok a válaszolóknak. 🙂
Olvassátok el mindenképpen a teljes cikket is, de itt külön közzéteszem a saját válaszaimat is:
Mi a leggyakoribb hiba a designerektől sitebuildra érkező forrásokban?
Többször megesett, hogy olyan grafikai elemek, logók is kerültek az arculatba, amelyek aztán hasznavehetetlennek bizonyultak és az adott elem kivétele után a design összhatása is romlott. Konkrét példával élve, pl. betett egy szép nagy Twitter logót – mert miért ne, az most trendi -, de a weblap megrendelője nem igazán szeretett volna csiripelni, ezért teljességgel feleslegessé vált ez az elem.
Aztán vannak olyan esetek, amikor a designer megalkotja a szeleteket is a grafikai állományban. Ez többnyire jó, de vannak olyan esetek is, amikor a HTML + CSS logikus felépítésétől teljesen elütő módon képzeli el a grafikus a szeleteket: pl. egy szeletre vesz kattintható és nem kattintható elemeket, színátmenetet összetesz fix elemmel, stb.
Az is szokott galibát okozni, ha a designer egyedi betűtípusokat használ. Tudvalevő, hogy az ilyeneket a weblapon szövegként lehetetlen megjeleníteni, hiszen nem tudhatjuk, hogy ki milyen betűtípus készlettel látogatja a weboldalt. Megoldás lehet, hogy az egyedi betűtípusokat képként hagyjuk az oldalban (persze csak a fontosabbakat, a szövegeket orbitális hiba lenne így hagyni) – de ekkor meg jön a SEO szaki, aki érthető okokból mindent szövegesen szeretne látni.
Szerinted hogyan lehetne javítani a designer – sitebuilder – fejlesztő kommunikáción?
Egyrészt a legszerencsésebb, ha ezen személyek már régebb óta ismerik egymást, egymás munkamódszereit. Az sem árt, ha mindegyikük elérhető rövid időn belül. Sokszor az akadályozza a munkát, hogy egy-egy rövid kérdésre, kérésre a másiktól hosszú idő múlva érkezik meg a válasz. Mégis, azt mondom, hogy mivel a legtöbb esetben a megrendelő mondja ki a végső szót, az sem árt, ha egy-egy fontosabb lépés előtt mindhárman azonos véleményre jutnak és ezt képviselik a weblap tulajdonosa felé.
Sokszor előfordul, hogy a tervek nincsenek köszönőviszonyban sem a kész honlappal. neked mi a tapasztalatod, min csúszik ez el?
Tapasztalatom az, hogy a probléma forrása a designer és a sitebuilder részéről is keresendő.
Egyrészt, bizonyos designereknek fogalma sincs a weblapokról (sok olyan grafikussal találkoztam, aki pl. a nyomdaiparból, offline grafikai stúdióból érkezett, vagy épp a megrendelő haverja és ezért ő rajzolja meg a honlapot), ezért olyan átmeneteket, egymásba olvadásokat és egyéb látványos, de amúgy HTML+CSS segítségével igen nehezen megvalósítható elemeket tervez, amelyek aztán azt eredményezik, hogy elég erősen megizzad a sitebuilder, mire valami hasonlót kap, mint amit a terveken elképzelt a grafikus; és a böngészők közti kompatibilitásról még nem is beszéltem.
Aztán persze gyakori az is, hogy a sitebuilder hanyagságból, vagy épp oda nem figyelés miatt, de leginkább a “művészlélek” hiánya miatt lehagy fontos elemeket, egy-egy lekerekítést, kis vonalat – amitől a weboldal már máshogy néz ki és ezt a grafikus rögtön kiszúrja, míg esetleg a sitebuilder csak legyint, hogy “az nem is annyira fontos”. Pedig hogyne lenne fontos …
Mi az amitől könnyebb és gördülékenyebb lenne a munkád?
A grafikus ismerje legalább alap szinten a weboldalak felépítését, a megvalósíthatóság határait és ennek megfelelő tervet tegyen le az asztalra.
A megrendelői oldalnak inkább nem is mondanék túl sokmindent, de egyet biztos üzennék: az egyszerűbb néha sokkal jobb és használhatóbb.
Én úgy látom a sitebuild lassan tényleg egy külön szakmává válik és a jó sitebuilder nagyon keresett. mit mondanál annak aki ezt az ágat választja, mik a piaci követelmények jelenleg?
Valóban, külön szakmává válik, mert a megrendelők egyre igényesebb grafikát szeretnének, ugyanakkor a grafikus munkáját látva még azt mondja a megrendelő, hogy “igen, látom, hogy jó lesz”, de aztán jön a sitebuilder, aki összerakja a weboldal sablont a grafika alapján – a megrendelő itt már elveszti a fonalat, mert ugye ez már a weblap készítés kevésbé látványos része kívülről, s jönnek a kérések, hogy akkor ugyanezért a pénzért még a sitebuilder(!) fejlessze le a weblap motort, a blogot, a képgalériát, stb. Magyarán ahogy a designer és a sitebuilder egyre inkább külön szakmává válik, úgy a sitebuilder és a fejlesztő egyre inkább ugyanazon személy lesz.
A fentieket látva és tapasztalva az új kollégáknak csakis azt tudom tanácsolni, hogy folyamatosan fejlesszék magukat, értsenek egy kicsit a grafikai programokhoz is, de adott esetben a PHP látványától se riadjanak el.
Szörcs! néven új magyar webkereső indult. “A Szörcs egy újonnan induló független webkereső, amely kicsit másképpen működik – gondolkozik mint a többi kereső. Itthoni fejlesztőcsapatként ismerve a magyar nyelvet, a hazai internetet, addig állítgattuk a Szörcsöt, ameddig olyan találati listákat nem kaptunk, ami szerintünk a hazai igényeknek a leginkább megfelelnek.” – írják magukról a fejlesztők.
A szolgáltatást egy rövid regisztráció után lehet elérni, igazából nem értem, hogy minek a regisztráció – azaz sejteni vélem, hogy hasznosak lesznek még az így megkiadott e-mail címek. Illetve valamiféle meglepetést is sejtetnek cserébe a fejlesztők 🙂
Tisztában vagyok azzal, hogy a szolgáltatás még béta (bár ezt konkrétan, feltűnő helyen sehol sem jelzik), de mivel már lényegében szabadon elérhető, ezért bátorkodtam egy rövid tesztet készíteni róla.
Maga a felület végtelenül egyszerű, semmi sallang, mindent elsőre meg lehet találni. Szerintem a szövegezés néhol kicsit túlzottan “haveri stílust” vesz fel: “szörcsölöm”, “beállítgatások”, “szend”. Ha már szend, akkor miért nem küldés, vagy elküld, vagy egyéb magyar szóval illetik szegény gombot?
A találati lista sokkal beljebb kezdődik, mint a keresőmező. Én egy vonalba hoznám függőlegesen a kettőt, mert az én szememnek ez így zavaró (FF 3.5.1).
Szintén a találati listánál vettem észre, hogy a lapozó füleknél nem egyértelmű, hogy összesen hány oldalnyi találat van. 1-3-ig látunk találatokat, aztán a Következő gombra kattintva mindig újabb és újabb oldalak tárulnak fel. Az alábbi képen jól látható, hogy ha innen szeretnék visszajutni az 1. oldalra, az igen nehézkes volna.
Tetszik az emberbarát URL-ezés is, keresésnél se látunk ?, & jeleket, hanem szépen, olvashatóan látható az URL. Próbáljátok ki! 🙂
A keresés viszonylag gyorsan zajlik. Teszt keresési szavam saját magam volt, azaz “Szórád Előd”, így ékezetesen, idézőjelekkel. Az már most látható, hogy a description teget nem igazán veszi figyelembe a kereső. Találatként azokat a zagyva sorokat kapjuk vissza, ahol a keresett szó megtalálható. Aztán a külső támadások elleni védelem nagyon meglátszódik a weboldalon is, a második oldalra jutva a keresőszavam már \”Szórád Előd\” volt, a harmadik oldalra érve már \\\”Szórád Előd\\\”, stb. Minden bizonnyal az idézőjeleket szeretnék deaktiválni bizonyos külső támadásokat kivédendő: talán lehetne ezt másképp is. Második keresőszavam Microsoft volt. Legelső találatként nem a neves cég honlapja, hanem egy Wikipédia cikk jelent meg. Az Index-re keresve pedig még rosszabb a helyzet: valahol a 12. helyre futott be az Index címlap. Az első helyre az Index Belföld rovata érkezett, leírásként pedig a lábléc/impresszum szövege. Talán érdemes lesz ezekre is odafigyelni. Tetszett viszont, hogy rögtön pár aktuális hírt is felajánlott a rendszer, kár, hogy 2009-04-17-i hír is szerepel ezen ajánlatok között. A Google keresésre érdekes módon már a google.hu-t kaptam első helyre.
Külön gondolkodóba ejtett, amikor olyan találatot kaptam, amely weboldal már rég nem elérhető, de a Google indexben is szerepel még valamiért és most a Szörcs-ben is megtaláltam. Most akkor saját robotokkal és algoritmussal működik a magyar kereső, vagy azért át-át emel találatokat a nagy testvértől is?
Nagyon jó dolog a weboldal előképe. Sajnos némely esetben valamiért nem kapunk előképet, illetve rossz előképet kapunk. Ez utóbbit akkor tapasztaltam, amikor találatként egy xydomain.hu/akarmi oldalt kaptam, de az előkép az xydomain.hu weboldal volt, holott a /akarmi oldal egy teljesen független, másik weboldal.
Meg tudná-e valaki mondani, hogy a fenti találat melyik weboldalra vezet? Az oké, hogy a “Kecskemét” kulcsszóra kerestem rá, a hasonló cikkek szolgáltatás valamiért eltünteti az URL-t. Legalábbis nekem hiányzik az, hogy lássam, hogy jelen esetben a http://kecskemet.blog.hu URL-t ajánlja a kereső. Az meg szintén más kérdés, hogy a Firefox buli és a KönyvesBlog szülinapi bulija miért kapcsolódik Kecskeméthez?! (Az oké, hogy blog.hu, de semmi más hasonlatosság nincs a két ajánlat és a Kecskemétblog között.)
Érdemes lesz a webmestereknek is odafigyelni erre az új magyar keresőre. A statot között majd a szorcshu/v1.0.0a (web crawler; http://szorcs.hu/webmaster/ ) user agentet kell keresgélni. Bízom benne, hogy a kapunk majd valamiféle felületet akár a sitemapek beküldésére, weboldalunk nyomon követésére, akár közvetlenebb kapcsolatot a fejlesztőkkel.
Miért kellhet a magyar kereső? “Kapásból tud magyarul és ismeri a hazai lapokat. Furán hangzik, de az, hogy egy kereső felismer egy jelzőt, le tudja szedni a ragokat egy szóról és tudja, hogy a burgonyapüré ugyanaz mint a krumplipüré nagyon-nagyon sokat számít.” – írják a fejlesztők, s igazat kell nekik adnunk. Már csak az a kérdés, hogy valóban megkapjuk-e a burgonyapüré keresésre a krumplipüré találatok egy részét is? Én kipróbáltam, próbáljátok ki ti is! Mit tapasztaltatok?
Összefoglalva egy nagyon jó kezdeményezést láthattam, a találatok között felfedezni a törekvést, hogy minél informatívabb, minél tartalmasabb keresési eredményeket kapjanak a felhasználók. Sok esetben képpel, részletes szövegezéssel segíti a felhasználót a kereső abban, hogy eldöntse, melyik weboldal adja meg a választ a keresett szóra. Ha felismeri, hogy profiloldalról, blogbejegyzésről, vagy webáruházról van szó, megpróbál egyedi találati listát mutatni – ez jó. Érdemes lehet amúgy ezt tovább finomítani úgy, hogy választhassak: részletes eredményekre vagyok-e kíváncsi, vagy csak a puritán, gyorsan áttekinthető eredményekre. A keresési eredmények jók, még kevesebb találattal bírnak, mint a máshol megszokott, de ugye egy frissen indult szolgáltatásról van szó, ami most építi fel az indexét, illetve a találatok többnyire relevánsak. Bár, ugye egy keresésnél a relevancia többnyire szubjektív. Az arculat letisztult, könnyen átlátható, egyedül a találati listáknál az URL kiemelésére, illetve a lapozásra szolgáló elemek rózsaszínén változtatnék – nem vészes, de férfi szemnek kicsit zavaró.
Sok sikert kívánok a Szörcs! csapatának, bízom benne, hogy ismertté válik a keresőjük és Magyarországon lesz végre alternatívája a Google-nek. Ehhez lehet, hogy az kell majd, hogy egy ismertebb hazai portál a kereső mellé álljon és a rajta futó kereséseket a Szörcs számára adja ki. Egy nagyon jó keresőt, kezdeményezést ismertem meg a Szörcsben, bátran ajánlom mindenkinek!
Ha további részletek érdekelnek a keresőről, úgy olvashatsz róla a blogjában, vagy figyelemmel kísérheted a csiripeléseiket is.
Kedves Olvasóm!
A HVG által rendezett egyetlen hazai blogversenyen, a Goldenblogon IT kategóriában a Webpozitív blog 3. helyezést ért el. Köszönöm azoknak, akik rám szavaztak, akik bizalmat adtak ennek a szakmai blognak. Igyekszem továbbra is tartalmas, valóban hasznos írásokat közreadni, még ha azok kicsit ritkábban is történnek – de ez csakis a minőség érdekében történik.
Ezt írta a blogról a Kocka blog, aki zsűri tag is volt és a tavalyi versenyt ugyanebben a kategóriában megnyerte:
“Webpozitív, nem gondoltam, hogy a blog nevében a pozitív jelzőnek van mögöttes értelme, de a blogot olvasva az ember megérti miért is pozitív ha ezt a blogot olvassuk. Úgy gondolom ez a blog az, amire minden infókommunikációval foglalkozónak fel kell iratkozni, olyan témákkal foglalkozik, mint a Google és a honlapok állapota, stb. A blog még fiatal, de remélem nem törik meg a lendülete, így tovább, örömmel olvassuk.”
Igyekszem továbbra is hasznos témákkal előállni, de ide a kommentekbe szívesen veszem, ha ti is javasoltok témákat, írtok kérdéseket!
Nagyon jó és részletes, ráadásul magyar nyelvű összefoglaló olvasható a http://www.google.com/support/webmasters/ címen. Ezért itt és most nem is célom az ott található információk átmásolása (tessék elolvasni :)), de néhány gyakori hibára szeretném felhívni a figyelmet.
A weboldal találati listán való ingadozásra az egyik lehetséges magyarázat a “Google-dance”-ként emlegetett jelenség adhat magyarázatot: egyik keresésnél a találati listát X szerverek szolgáltatják, a következőnél pedig Y szerverfarmról érkezik a találati lista. Természetesen X és Y szerverfarm is szinkronizál, de azért előfordulhatnak a találati listák automatikus rendeződéseinél időbeli eltolódások.
Ennyit a dolog mese-szerű részéről 🙂
Az esetek igen nagy részében könnyű a Google táncra fogni a weboldal mozgolódását, a legtöbb esetben azonban a webmester követ el csalást (tudatosan, vagy akár tudtán kívül).
Először is
– lépjünk be a Webmester Eszközökbe és itt tekintsük át a weboldalról érkezett jelentéseket, üzeneteket
– keressünk rá a site:weboldalam.hu operátorral a honlapunkra (ha van találat, a honlap bent van az indexben)
– keressünk rá teljes URL-el a weboldalra (ha találatként első helyen visszakapjuk az URL-t, nem kell annyira aggódni, de ha hátrébb található honlapunk, akkor bizonyára büntetésben van)
Csak néhány a sok hibalehetőség közül:
– nem tudják a robotok rendesen feltérképezni a weboldalt
– a robots.txt, vagy egyéb meta teg tiltja a feltérképezést
Mindezekről információ: http://www.google.com/support/webmasters/bin/answer.py?hl=hu&answer=34444
Sokan a tartalomban, a honlapon követnek el csalást, pl.
– rejtett szövegeket használnak a forráskódban
– álcázott weboldalakat, átirányításokat hoznak létre
– több domainen ugyanazt a tartalmú honlapot futtatják
– a keresőknek szóló “előszoba oldalakat” hoznak létre
Illetve
– a html kód nem szabványos, túl nagy méretű
– túl sok linket halmoz fel, stb.
Mindezekről a tervezési, tartalmi és minőségi irányelvekről a http://www.google.com/support/webmasters/bin/answer.py?answer=35769 címen lehet olvasni.
Gyakori, hogy másik weboldalról származó lopott szövegekkel ékeskedik egy adott weboldal, ezért kerül büntetésbe:
http://www.google.com/support/webmasters/bin/topic.py?hl=hu&topic=20756
Szintén gyakori a pénzért vett linkek weboldalon való feltüntetése, ezt igen komolyan kell venni:
http://www.google.com/support/webmasters/bin/answer.py?answer=66736
Hogyan készíthető Google barát webhely?
http://www.google.com/support/webmasters/bin/answer.py?hl=hu&answer=40349
Nehéz megállni a további webmester súgó témakörök linkelését, de azthiszem, ha már a fenti hibák egyike sem mondható el a weboldalunkról, elég jó eséllyel és egy felülvizsgálati kérelemmel megerősítve visszakaphatjuk eredeti helyezésünket.
A Webpozitív elkötelezettje a fertőzött oldalak helyrehozatalának. Az alábbi eszközzel ellenőrizhető, hogy a Google fertőzött oldalként tartja-e nyilván a honlapunk, ill. ha igen, információkat is szolgáltat a fertőzésről.
Ezen szolgáltatással kívánunk hozzájárulni a weboldalon található fertőzés még gyorsabb felderítésében. Az oldal funkcióit igyekszünk folyamatosan bővíteni.
Figyelmetekbe ajánljuk még korábbi blogbejegyzésünket, amely a bejelentett támadó webhelyekről szól.