Régóta látni, ahogy a Facebook és a Google kerülgeti egymást: legutóbb a Facebook tiltotta ki a Google AdSense hirdetéseket a belső alkalmazásaiból. Ez talán webmester szemszögből nem is olyan érdekes, az viszont annál inkább, hogy a Facebook nemrég vezette be a blogok saját komment motorját leváltó szolgáltatásának új változatát. Pro érvek: nem kell a blogokra külön regisztrálni, hanem a Facebook azonosítónkkal bejelentkezve azonnal véleményt nyilváníthatunk az adott cikk után, ezen vélemények pedig azonnal megoszthatók a Facebook falunkon. A kontra oldalon persze ott van, hogy saját névvel nem szívesen szólunk hozzá cikkekhez, ráadásul a webmester/oldaltulajdonos kezéből kikerül a kommentek feletti teljes uralom is.

“A Facebook comment pluginnal íródott kommenteket a Google nem tudja indexelni, szóval ha lehet, kerüljük webmesterként.” – ezt írta a napokban Nebehaj Viktor, a Google munkatársa.

Érdekes kérdéseket vet fel ez a téma: azonnali plusz látogatókra számítunk a Facebookról, vagy hosszabb távú céljaink vannak a kommentekkel, amelyeket jó lenne viszontlátni a Google keresőjében is? A közösségi hálóban, vagy a keresésekben bízunk inkább?

Az viszont szinte bizonyos, hogy a Bing viszont látni fogja ezeket a kommenteket is. Érdekes lesz megfigyelni az ebből esetlegesen következő új irányvonalakat.

A Pályázati Figyelőt böngészgetve lettem figyelmes pár jól csengő és természetesen engem szakmai szempontból is érdeklő pályázatra. Linkelni egyikre sem fogok, de a mai napon legalább öt olyan pályázat is megtalálható a felületen, amelyről ezen cikk szól. Ilyen és hasonló címmel hirdetnek pályázatot a  jólelkű szolgáltatásukat a rászorulók számára pályázatként való eladására számító vállalkozások: “Vállalkozások Interneten való megjelenésének támogatása“, “Mikro-, kis- és középvállalkozások arculati és webes megjelenésének támogatása“, “CsabaInformatika PÁLYÁZATA“…

Érdemes végigolvasni a cikket, mert a végén kiderül, hogy hogy is jön képbe a sokak által ismert ökölvívó bajnok hölgy.

A bevezetőben igen szívhez szólóan ecsetelik a pályázat nagyszerűségét: “A pályázat célja a vállalkozások, egyéni vállalkozók interneten való megjelenésének támogatása, illetve teljes körű ügyintézése, fenntartása. Ennek keretében a nyertesek saját domain név regisztrációban, egyedi webes megjelenés elkészítésében, folyamatos frissítésében és karbantartásában részesülnek.”

Aztán természetesen a legkülönbözőbb díjakat akasztják le az informatikában járatlan, de az internetes megjelenésben bízó többnyire rászoruló ügyfelektől: regisztrációs díj 40.000 Ft, aztán a “támogatott” ezen felül vállalja, hogy két éven keresztül havi 6000 Ft + ÁFA díjat fizet, fenntartási díjként, … és még sorolhatnám a nagyszerű ajánlatok egyéb pénzügyi feltételeit. (Ha ez nem lenne túl kedvező ajánlat, van ahol “csak” 7000 Ft a regisztrációs díj, de utána öt évig 6000 Ft + ÁFA / hó a “fenntartási díj”.)

Számoljunk csak kicsit utána! Egyszeri 40.000 Ft, aztán még 180.000 Ft a “fenntartási díj” két évre, mindezt olyan feltételekkel, hogy kapunk 300mb tárhelyet egy domain névvel, illetve a honlapunk tartalma a szerződés szerint mindösszesen 4-5 menüpontból állhat. Aztán persze, ha ennél többet akarunk, akkor az “külön megállapodás szerint nagyon kedvezményesen megoldható“.

Sajnos a fenti adatok valósak, a pályázatokból lettek összeollózva; a pályázaton való nyerési esélyünk is igen magas, hiszen “a pályázaton minden szabályosan beérkező pályázatot támogatnak” és “a pályázási lehetőség folyamatos“.

Érdekes megfigyelni azt is, hogy közel azonos, sőt néhol teljesen megegyező szövegezéssel mennek ki ezek a pályázati kiírások üzleti ajánlatok, de a meghirdető teljesen más. Néhol egy fantázia stúdió, néhol egy Kft., néhol pedig magánszemély hirdeti az “igen kedvező áru” honlapot. Ja, és mindenhol kritérium, hogy az elkészült weboldal alján szerepeljen a készítő neve: SEO szempontból sem utolsó dolog ez… Húzzunk le minél több bőrt a rászoruló vállalkozásoktól.

Slusszpoénként érdemes megemlíteni, hogy van olyan pályázatkiíró, amely extrás tárhelyen tartja saját honlapját és referenciaként olyan CWI-s honlapcímet ad meg, amely már nem is létezik (persze már maga a CWI sem létezik…).

És hogy miért említettem a címben dr. Csábi Bettina többszörös profi ökölvívó bajnokunkat? Az egyik ilyen pályázati kiíró nem más, mint … inkább beszéljenek a tények: “A Dream-Food Kft. 2006 évben alakult családi vállalkozásként. Alapítója dr. Csábi Bettina többszörös profi ökölvívó világbajnokunk, és édesanyja.” (Megjegyezendő, hogy a fenti árak és struktúrák nem az ő ajánlatukból lettek kiollózva. Az ő “extra csomagban” hirdetett ajánlatuk többek között 60.000 Ft egyszeri költség mellett 15.000 Ft + ÁFA regisztrációs költséget és két éven keresztül 8000 Ft + ÁFA / hó megfizetését tartalmazza. Mindezért 300 mb tárhelyet, egy .hu domaint, “kisarculatot”, 15x10mb-os e-mail postafiókot, valamint egy tetszőleges számú menüponttal rendelkező weboldalt kapunk, amire még YouTube videók beillesztését is vállalják. 318.750 Ft-ért ez kedvező pályázati ajánlat, nem?)

Fontos figyelembe venni, hogy természetesen nem az üzleti ajánlatok milyenségével, árazásával van a bajom, mindenki úgy adja el a termékét / szolgáltatását, ahogy tudja és amennyire azt a jó erkölcse megengedi. Csak arra kérek mindenkit, hogy ne pályázatként, rászorulók (magánszemélyek, egyszemélyes vállalkozások, kis és középvállalkozások) jóhiszeműségében bízva próbáljanak már meggazdagodni!

Nem kerül pénzbe. Körülbelül itt ki is fulladt azon előnyök felsorolása, amely az ingyenes tárhelyeket jellemzik.

Egyre több webmester regisztrálja az ingyenes tárhelyen hosztingolt honlapját a Google Webmester Eszközökbe. Ennek folytán gyakorta merül fel kérdésként a Webmester Súgócsoportban, hogy miért nem tudja igazolni a webhely tulajdonjogát. Nos,

• a meta teges módszerrel azért nem, mert a szolgáltató mindenféle frammel, javascriptel helyettesíti a weboldalunk bizonyos elemeit, sőt, némelyek még azt is megengedik maguknak, hogy a meta tegeket is lecseréljék a sajátjukra. Ilyenkor természetesen a tulajdonjog igazolás nem lesz sikeres, hiszen hiába teszi be a webmester az igazoló meta teget, az oldal megjelenítésekor az már nincs, vagy nem jó helyen van a forráskódban.
• a fájl általi ellenőrzésnél azért nem, mert az ingyenes szolgáltatók nagy része “oldal létezik” üzenetet küld vissza akkor is, ha egy adott fájl nem is létezik. Tehát, ha beírsz egy nem létező, tetszőleges fájlt a webhelyed URL címe után, akkor a böngészőnek a szerver visszaküldi azt az üzenetet, hogy az adott oldal létezik és megjeleníti a szolgáltató egyik reklámoldalát. Ez azért probléma, mert minden normális szervernek nem létező oldal esetén “oldal nem létezik” üzenetet kellene visszaküldenie, jelezve, hogy az valóban nem létezik. A Google Webmester Eszközök ellenőrzője pedig jogosan követeli meg, hogy normális hibaüzenetekkel szolgáljanak a szerverek , hiszen ki garantálja ellenkező esetben, hogy bármilyen weblapot ne igazolhassunk magunknak?!

Sok webhely tulajdonos bízik abban, hogy a webhelyen található e-mailes üzenetküldő form segítségével megkapja majd a neki küldött e-maileket. Az egy dolog, hogy sok helyen a mail() függvény (a levelek kiküldését biztosító függvény) le van tiltva, a másik probléma az szokott lenni, hogy a kiküldhető levelek száma korlátozott (így ha egy nap túllépték a korlátot, úgy a többi levél már nem érkezik meg), vagy épp valamiféle hiba miatt a levél meg sem érkezik a címzetthez.

A webmesterek állandó problémája, hogy hogyan is telepítsenek egy működő Drupal, Joomla, vagy épp WordPress alapú honlapot – hogy csak a legnépszerűbbeket említsem. Letiltott funkciók, .htaccess tiltása, akadozó mysql kapcsolat nehezítik a telepítést, üzemeltetést.

Az ügyfélszolgálat hiánya szintén gond szokott lenni.

Sok ingyenes tárhely biztosít ma már domain regisztrációt. Sajnos a saját domaines honlapoknál sem biztosított a Webmester Eszközökbe való regisztráció, hiszen ugyanazon szerverbeállítások vonatkoznak rájuk is. Sőt, a legtöbb esetben a felesleges framek is ott maradnak a forráskódban, csak 0px-elesre veszik, vagy más módszerrel a böngészőben való megjelenítésnél eltüntetik. Magyarán mégsem teljesen a webmester felügyeli azt, hogy mi is történik a honlap forráskódjával.

Érdemes szót ejteni a biztonságról is, tapasztalataink szerint a legtöbb fertőzött webhely ilyen szolgáltatón található, hiszen nem biztosított az alapvető védelem kiépítése (.htaccess, .ftpaccess feltöltésének lehetősége, biztonságos FTP kapcsolat, stb).

Legvégül pedig talán megemlítenem sem kell: reklámot kapunk pop-uként, vagy a felső sávba. Azt pedig valljuk be, egy üzleti honlapnál nem túl meggyőző, ha azt látja a megrendelő, hogy havi egy pizza árát nem tudja/akarja a cég internetes megjelenésére áldozni, hanem reklámokkal és más egyéb megoldásokkal teszi kiszolgáltatottá a látogatóját, potenciális megrendelőjét. A cegnev@freemail.hu-s e-mail hivatalos céges e-mail megítéléséről pedig ne is beszéljünk.

Természetesen, akinek nem inge, ne vegye magára, – gondolok itt a tárhelyszolgáltatókra; de cégeknek, vállalkozásoknak mindenképpen javasolt arra áldozni, hogy milyen képet mutat magáról az interneten. Hiszen, az irodát sem plakátoljuk ki mindenféle izgő-mozgó reklámmal, igénytelen megoldásokkal.

Szörcs! néven új magyar webkereső indult. “A Szörcs egy újonnan induló független webkereső, amely kicsit másképpen működik – gondolkozik mint a többi kereső. Itthoni fejlesztőcsapatként ismerve a magyar nyelvet, a hazai internetet, addig állítgattuk a Szörcsöt, ameddig olyan találati listákat nem kaptunk, ami szerintünk a hazai igényeknek a leginkább megfelelnek.” – írják magukról a fejlesztők.

A szolgáltatást egy rövid regisztráció után lehet elérni, igazából nem értem, hogy minek a regisztráció – azaz sejteni vélem, hogy hasznosak lesznek még az így megkiadott e-mail címek. Illetve valamiféle meglepetést is sejtetnek cserébe a fejlesztők 🙂

Tisztában vagyok azzal, hogy a szolgáltatás még béta (bár ezt konkrétan, feltűnő helyen sehol sem jelzik), de mivel már lényegében szabadon elérhető, ezért bátorkodtam egy rövid tesztet készíteni róla.

Maga a felület végtelenül egyszerű, semmi sallang, mindent elsőre meg lehet találni. Szerintem a szövegezés néhol kicsit túlzottan “haveri stílust” vesz fel: “szörcsölöm”, “beállítgatások”, “szend”. Ha már szend, akkor miért nem küldés, vagy elküld, vagy egyéb magyar szóval illetik szegény gombot?
A találati lista sokkal beljebb kezdődik, mint a keresőmező. Én egy vonalba hoznám függőlegesen a kettőt, mert az én szememnek ez így zavaró (FF 3.5.1).
Szintén a találati listánál vettem észre, hogy a lapozó füleknél nem egyértelmű, hogy összesen hány oldalnyi találat van. 1-3-ig látunk találatokat, aztán a Következő gombra kattintva mindig újabb és újabb oldalak tárulnak fel. Az alábbi képen jól látható, hogy ha innen szeretnék visszajutni az 1. oldalra, az igen nehézkes volna.

Tetszik az emberbarát URL-ezés is, keresésnél se látunk ?, & jeleket, hanem szépen, olvashatóan látható az URL. Próbáljátok ki! 🙂

A keresés viszonylag gyorsan zajlik. Teszt keresési szavam saját magam volt, azaz “Szórád Előd”, így ékezetesen, idézőjelekkel. Az már most látható, hogy a description teget nem igazán veszi figyelembe a kereső. Találatként azokat a zagyva sorokat kapjuk vissza, ahol a keresett szó megtalálható. Aztán a külső támadások elleni védelem nagyon meglátszódik a weboldalon is, a második oldalra jutva a keresőszavam már \”Szórád Előd\” volt, a harmadik oldalra érve már \\\”Szórád Előd\\\”, stb. Minden bizonnyal az idézőjeleket szeretnék deaktiválni bizonyos külső támadásokat kivédendő: talán lehetne ezt másképp is. Második keresőszavam Microsoft volt. Legelső találatként nem a neves cég honlapja, hanem egy Wikipédia cikk jelent meg. Az Index-re keresve pedig még rosszabb a helyzet: valahol a 12. helyre futott be az Index címlap. Az első helyre az Index Belföld rovata érkezett, leírásként pedig a lábléc/impresszum szövege. Talán érdemes lesz ezekre is odafigyelni. Tetszett viszont, hogy rögtön pár aktuális hírt is felajánlott a rendszer, kár, hogy 2009-04-17-i hír is szerepel ezen ajánlatok között.  A Google keresésre érdekes módon már a google.hu-t kaptam első helyre.
Külön gondolkodóba ejtett, amikor olyan találatot kaptam, amely weboldal már rég nem elérhető, de a Google indexben is szerepel még valamiért és most a Szörcs-ben is megtaláltam. Most akkor saját robotokkal és algoritmussal működik a magyar kereső, vagy azért át-át emel találatokat a nagy testvértől is?
Nagyon jó dolog a weboldal előképe. Sajnos némely esetben valamiért nem kapunk előképet, illetve rossz előképet kapunk. Ez utóbbit akkor tapasztaltam, amikor találatként egy xydomain.hu/akarmi oldalt kaptam, de az előkép az xydomain.hu weboldal volt, holott a /akarmi oldal egy teljesen független, másik weboldal.

Meg tudná-e valaki mondani, hogy a fenti találat melyik weboldalra vezet? Az oké, hogy a “Kecskemét” kulcsszóra kerestem rá, a hasonló cikkek szolgáltatás valamiért eltünteti az URL-t. Legalábbis nekem hiányzik az, hogy lássam, hogy jelen esetben a http://kecskemet.blog.hu URL-t ajánlja a kereső. Az meg szintén más kérdés, hogy a Firefox buli és a KönyvesBlog szülinapi bulija miért kapcsolódik Kecskeméthez?! (Az oké, hogy blog.hu, de semmi más hasonlatosság nincs a két ajánlat és a Kecskemétblog között.)

Érdemes lesz a webmestereknek is odafigyelni erre az új magyar keresőre. A statot között majd a szorcshu/v1.0.0a (web crawler; http://szorcs.hu/webmaster/ ) user agentet kell keresgélni. Bízom benne, hogy a kapunk majd valamiféle felületet akár a sitemapek beküldésére, weboldalunk nyomon követésére, akár közvetlenebb kapcsolatot a fejlesztőkkel.

Miért kellhet a magyar kereső? “Kapásból tud magyarul és ismeri a hazai lapokat. Furán hangzik, de az, hogy egy kereső felismer egy jelzőt, le tudja szedni a ragokat egy szóról és tudja, hogy a burgonyapüré ugyanaz mint a krumplipüré nagyon-nagyon sokat számít.” – írják a fejlesztők, s igazat kell nekik adnunk. Már csak az a kérdés, hogy valóban megkapjuk-e a burgonyapüré keresésre a krumplipüré találatok egy részét is? Én kipróbáltam, próbáljátok ki ti is! Mit tapasztaltatok?

Összefoglalva egy nagyon jó kezdeményezést láthattam, a találatok között felfedezni a törekvést, hogy minél informatívabb, minél tartalmasabb keresési eredményeket kapjanak a felhasználók. Sok esetben képpel, részletes szövegezéssel segíti a felhasználót a kereső abban, hogy eldöntse, melyik weboldal adja meg a választ a keresett szóra. Ha felismeri, hogy profiloldalról, blogbejegyzésről, vagy webáruházról van szó, megpróbál egyedi találati listát mutatni – ez jó. Érdemes lehet amúgy ezt tovább finomítani úgy, hogy választhassak: részletes eredményekre vagyok-e kíváncsi, vagy csak a puritán, gyorsan áttekinthető eredményekre. A keresési eredmények jók, még kevesebb találattal bírnak, mint a máshol megszokott, de ugye egy frissen indult szolgáltatásról van szó, ami most építi fel az indexét, illetve a találatok többnyire relevánsak. Bár, ugye egy keresésnél a relevancia többnyire szubjektív. Az arculat letisztult, könnyen átlátható, egyedül a találati listáknál az URL kiemelésére, illetve a lapozásra szolgáló elemek rózsaszínén változtatnék – nem vészes, de férfi szemnek kicsit zavaró.

Sok sikert kívánok a Szörcs! csapatának, bízom benne, hogy ismertté válik a keresőjük és Magyarországon lesz végre alternatívája a Google-nek. Ehhez lehet, hogy az kell majd, hogy egy ismertebb hazai portál a kereső mellé álljon és a rajta futó kereséseket a Szörcs számára adja ki. Egy nagyon jó keresőt, kezdeményezést ismertem meg a Szörcsben, bátran ajánlom mindenkinek!

Ha további részletek érdekelnek a keresőről, úgy olvashatsz róla a blogjában, vagy figyelemmel kísérheted a csiripeléseiket is.